60 éves a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki kara

Belépés Regisztráció Hírlevél feliratkozás Elfelejtett jelszó

60 éves a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki kara

Dr. habil Kulcsár Béla
egyetemi tanár, dékán

A nemzetek gazdasági fejlődésének meghatározó tényezője a közlekedés rendszerének fejlettsége. A XXI. század gazdasági és társadalmi folyamatai egyre nagyobb kihívásokat támasztanak a közlekedési rendszerekkel szemben.
Ma a korszerű ipari termelés tér-idő bázisa szinte az egész világra kiterjeszthető, ennek realizálása sokféle infrastruktúrára
és eszközökre épülő, bonyolult folyamatok alkotta rendszerekkel lehetséges. E rendszerek egyik metszete a közlekedési rendszer a maga folyamataival, járműveivel és mobil gépeivel, pálya- és irányítási infrastruktúrájával, egymástól el nem választható rendszerkapcsolatokkal.
A közlekedés gazdasági stratégiai jelentőségén túl az emberi élet minőségének, mint társadalmi feladatnak is meghatározó tényezője. A Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar jogelődjét, az önálló Közlekedési Műszaki Egyetemet 1951–ben Szegeden alapították. Az új Közlekedési Műszaki Egyetem (KME) az eredeti elképzelések szerint széles profilú lett volna, felölelve az út- és vasútépítés eszközeivel és berendezéseivel kapcsolatos valamennyi szakmai ágazatot,
továbbá a vasúti-, közúti-, vízi-, és légi közlekedés területét.
Első lépésként a vasútépítési és vasúti üzemeltetési szakok indultak. 1952-ben az egyetemet Szolnokra helyezték át. 1956 elején megkezdődött a KME Budapestre költöztetése és betagozódása az Építőipari Műszaki Egyetem (ÉME) és a KME összevonásából létesült Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetembe (ÉKME). 1967-ben került sor a BME és az ÉKME egyesítésére, BME elnevezéssel.
Az egyetem szegedi és szolnoki székhelyein, illetve Budapesten az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) Közlekedési Üzemmérnöki Karaként, majd a BME Közlekedésmérnöki Karaként az elmúlt 60 évben közel 7100 okleveles mérnököt bocsátott ki a közlekedés, mint önálló nemzetgazdasági ág részére. Tevékenységüket elismerés és megbecsülés övezte.
A 60 éves évforduló egyben a számvetés ideje is, a múlt eredményeinek értékelése, és a jövő feladatainak kitűzése. A közlekedés és a járműipar nagy fejlődés előtt áll. A járműipari végtermékgyártás Magyarországon a bruttó hazai termékhez (GDP) 3,1 százalékban járul hozzá, amely aránynál a világon csak a német és a cseh járműipar hozzájárulása nagyobb, mindkét országban 3,7 százalék.
Az AUDI, a Daimler, és a GM döntése 2012 után alapjaiban változtatja meg a fenti helyzetet. A közlekedés ágazatai is jelentős fejlesztések előtt állnak A Karon folyó oktató és kutatómunka célja rendszer szemléletű közlekedésmérnökök, logisztikai mérnökök és járműmérnökök alapképzése, szakmai és tudományos továbbképzése. Ez a képzési és tudományos tevékenység alapot szolgáltat a hazai és nemzetközi közlekedéspolitika megvalósításában való részvételre.
A Kar 2006. szeptemberétől bevezette a kétlépcsős lineáris képzést. A BSc szintű Közlekedésmérnöki alapképzési szak tanterve a lehetőségként kapott szakirányok keretében nem tudta biztosítani azoknak a közlekedésmérnöki, logisztikai mérnöki és járműmérnöki ismereteknek az átadását, amellyel a Kar a közlekedésnek, a szállításnak és a járműiparnak a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges minőségi szakember-igényét ki tudta volna elégíteni. Az iparstruktúrában a járműipar súlya és a felmerülő szállítási-logisztikai feladatok miatt jelentkező szakemberigények kielégítésére a Kar 2010-ben, a tantervek átalakításával akkreditáltatta és elindította a képzést a Járműmérnöki alapszakon. Akkreditálás alatt van a Logisztikai mérnöki alapszak is, amelyen 2012-ben indul a képzés. A fenti három szakra épülő mesterszakok (MSc) – Közlekedésmérnöki mesterszak, Logisztikai mérnöki mesterszak és Járműmérnöki mesterszak – így erősebb alapozású és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, tudományosan elmélyült, a gyakorlat által felvetett üzemeltetési, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok megoldására alkalmas szakembereket képeznek. A mesterképzési diszciplínák alapozzák meg tudományos továbbképzésünket és doktori képzésünket. A magyar ipari struktúrán belül a járműipar meghatározóvá válása, a járműtudomány, mint önálló diszciplína kialakulása, és e folyamatokban a Kar küldetése indokolja, hogy ez a járműképzést végző Kar elnevezésében is megjelenjen. A BME Közlekedésmérnöki Kar Tanácsa és a BME Szenátusa úgy határozott, hogy 2011. július 1-től a Közlekedésmérnöki Kar neve Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karra változzon.

Ajánló