A műszaki értelmiségnek kulcsszerepe van a gazdaságban

 2011. május 5-én tartották A Magyar Műszaki Értelmiség Napját

Szerencsésnek nevezte dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára A Magyar Műszaki Értelmiség Napja idei helyszínválasztását, hiszen Kecskemét – ahogyan az államtitkár fogalmazott – a térképre került az ipari, műszaki fejlesztés területén – utalva ezzel elsősorban a Mercedes beruházásra. Ennek megfelelően alakult a rendezvény tematikája, amely a járműipar, a közlekedés és a logisztika köré szerveződött. A résztvevők elfogadtak egy felhívást is, amelyben nemcsak a kormánnyal szembeni elvárásaikat, hanem saját vállalásaikat is megfogalmazták. 

Magyarország csak akkor állhat stabil fejlődési pályára, ha a műszaki és természettudományok területén mélyreható, komplex fejlesztési programok indulnak a közoktatásban és a felsőoktatásban, valamint ha a társadalmi, gazdasági és jogi környezet megfelelő mértékben támogatja a műszaki és természettudományos kutatás-fejlesztést és az innovációt – szerepel abban a felhívásban, amelyet A Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából tettek közzé Kecskeméten.

A felhívásban a műszaki értelmiség saját vállalásait is megfogalmazta. Ezek szerint az ország kulturális, erkölcsi és szakmai felemeléséért a következő területeken kívánnak cselekedni: a műszaki-természettudományos szakemberek erkölcsi igényességének és szaktudásának emelése; a szakterületre vonatkozó módszerek és eszközök magas színvonalú oktatása, terjesztése és alkalmazásának segítése; az oktatás magas színvonalának elősegítése, a műszaki-természettudományos ismeretek széleskörű terjesztése.

A rendezvényt széles körű összefogással ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és több, a műszaki értelmiséget tömörítő civil szervezet. A délelőtti programban a kecskeméti Katona József Színházban dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár többek között arról beszélt, hogy európai szinten 2020-ra halasztották annak a vállalásának a teljesítését, hogy a GDP 3 %-át fordítják kutatás-fejlesztésre, jelenleg ez a szám 1,9 százalék. Európa lemaradóban van. Magyarországon a kormányváltást követően ezen a területen a legfontosabb feladat a kutatás-fejlesztés – ahogan az államtitkár fogalmazott – szinte működésképtelen intézményrendszerének átalakítása volt, ami időbe tellett, de megtörtént.

Dr. Kroó Norbert, az MTA alelnöke arról beszélt, milyen út vezet ma az alapkutatásoktól a mérnöki alkalmazásokig, dr. Michelberger Pál akadémikus pedig szubjektív áttekintést adott a magyar mérnökök szerepéről 200 év járműiparában. Frank Klein, a Mercedes-Benz ügyvezetője a kecskeméti beruházás részleteit mutatta be.

  A rendezvény délután a szekcióülésekkel a Kecskeméti Főiskolán folytatódott, majd a Benkó Dixieland Band koncertjével zárult. A Magyar Műszaki Értelmiség Napjának kezdeményezője Benkó Sándor volt, így együttesével hagyományosan színesíti a programot.

 A SZERVEZŐ BIZOTTSÁG TAGJAI

Magyar Rektori Konferencia

Magyar Tudományos Akadémia

Magyar Innovációs Szövetség

Magyar Mérnöki Kamara

Magyar Mérnökakadémia

Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége

Dr. Benkó Sándor – Benkó Dixieland Band

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kecskeméti Főiskola

Felhívás a Magyar Műszaki Értelmiség Napjának alkalmából 

 Hazánk műszaki értelmiségének képviseletében a 2011. évi Magyar Műszaki Értelmiség Napja alkalmából a rendező szervezetek az alábbi felhívással fordulnak az országunkért és a műszaki-természettudományos hagyományainkért felelősséget érző minden személyhez, szervezethez és intézményhez.

ÖSSZEFOGÁSSAL HAZÁNK ERKÖLCSI ÉS SZAKMAI FELEMELÉSÉÉRT

               Magyarország jelenlegi gazdasági és társadalmi válságából való felemelkedésének szükségszerű útja társadalmunk kulturális, erkölcsi és szakmai felemelkedésének elősegítése a közjó középpontba állításával, az ember méltóságának, a munka kultúrájának és az egyén és a közösség harmóniájának a helyreállításával.

               A kultúra társadalmunk erkölcsi és szakmai életében meghatározó szerepet játszik. Közös kötelességünk ezért szellemi értékeink megőrzése és továbbadása. Kulturális felemelkedésünk érdekében mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban oktatni kell a filozófia, a tudományos érvelés, a rendszer- és hálózatelmélet alapjait. Segítségül kell hívni és támogatni kell az értékátadó médiát a kultúrát romboló média ellenében.

               A kultúrán alapuló erkölcsi rend helyreállításával biztosítani kell az ember méltóságának, a munka kultúrájának, valamint az egyén és a közösség életének a harmóniáját. Mindezek érdekében mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban magas színvonalon oktatni kell az erkölcstant, az etikát. Csak akkor van hazánknak esélye arra, hogy a gazdaságban, a közéletben és a személyes életvitelben felemelkedő pályára álljon, ha társadalmunk erkölcsi alapvetése a közjó szolgálatára épül.  

               Társadalmunknak lelki és szellemi megújulásra is szüksége van. A fogyasztói társadalom torz, értéktorzító szemlélete ellenében kötelességünk a szakmai ismeretek mellett felhívni a figyelmet az emberi természet lényegéhez tartozó lelki, szellemi értékek fontosságára az oktatásban és a mindennapi életben.

A műszaki és természettudományokkal foglalkozó szakemberek is segíteni fogják az értékteremtő minőségügy hatékony, széleskörű alkalmazását. A fenti elveket követve a minőségügy oktatásának színvonalát és súlyát a műszaki és természettudományos területeken is jelenősen emelni kell.

               A fenti célok elérése érdekében a műszaki-természettudományos társadalmi szervezetek elsősorban a következő főbb területeken fognak cselekedni hazánk kulturális, erkölcsi és szakmai felemeléséért:

  • a műszaki-természettudományos szakemberek erkölcsi igényességének és szaktudásának emelése;
  • a műszaki-természettudományos ismeretek, módszerek és eszközök magas színvonalú oktatása, terjesztése és alkalmazásának segítése;
  • a gazdaság/társadalom szereplői számára a műszaki-természettudományos rendszerek és módszerek erkölcsös, szakmailag magas színvonalú kiépítésének és működtetésének támogatása;
  • a műszaki-természettudományos oktatás magas színvonalának elősegítése, a műszaki-természettudományos ismeretek széleskörű terjesztése.

 

A Magyar Műszaki Értelmiség Napját szervező szakmai szervezetek ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy a hazánk versenyképességét meghatározó műszaki- és természettudományok és azok képviselői, a magyar műszaki értelmiség mind a mai napig nem kapta meg a társadalmi és gazdasági életben a méltó helyét és elismerését. Ezért, fenntartva a 2008 májusában és a 2010 májusában elkészített Felhívások fontosságát, ismételten nyomatékosan felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlődési pályára, ha a műszaki és természettudományok területén mélyreható, komplex fejlesztési programok indulnak a közoktatásban és a felsőoktatásban, valamint ha a társadalmi, gazdasági és jogi környezet megfelelő mértékben támogatja a műszaki és természettudományos kutatás-fejlesztést és az innovációt.

 Kecskemét, 2011. május 5.                              

 A Magyar Műszaki Értelmiség Napja

Szervező Bizottság